A budapesti irodapiac a maga immáron több mint 4 millió négyzetméterével egy érett, de még rengeteg fejlődési és fejlesztési potenciált tartogató piac. A kereskedelmi ingatlanpiac legfontosabb alappillére, az üzleti értelemben vett piaci folyamatok fokmérője. A változás ezt a szegmenst sem kerülte el: a hagyományos A, B, vagy C kategória besorolásokat egyre inkább a különböző minősítési rendszereknek (LEED, BREEAM, WELL és társaik) való megfelelés vette át, a covid okozta kihívások nyomán a belső, lehetőleg rugalmas kialakítás lett a siker egyik kulcsa, az ESG betörése pedig óriási lökést ad(ott) finanszírozási és befektetői elvárosok alakításához. Mindezeken túl azonban a hagyományosnak gondolt földrajzi értelemben vett alpiaci felosztások is komoly transzformáción estek át. A CBD ma már nem ugyanaz, mint a 2000-es évek legelején. A Váci korridor fogalommá vált, vele szemben elkezdett kialakulni az „Üllői úti korridor” és a budai oldalon is egyre több pontszerű alpiac alakult ki. Az egyik legerősebb környék a Műegyetem és a Lágymányosi híd budai hídfőjének találkozása, ahol jelenleg egy új városközpont kialakítása is zajlik. Vajon létrejöhet-e Budapesten olyan üzleti negyed, amely a nemzetközi befektetők számára is izgalmas? Eljött az idő az újragondolásra és egy új felosztásra? Erről a progresszív gondolatról elmélkedtünk Schrancz Mihállyal, a Property Market vezetőjével.
Már nem London a világ legdrágább üzleti központja a nemzetközi nagyvállalatok számára, mivel a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás óta jelentősen meggyengült font leszorította a dollárban számolt londoni lakhatási és irodabérleti költségeket - írja az MTI.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
